Több száz adatvédelmi incidenst jelentettek a GDPR, azaz az uniós adatvédelmi rendelet egy évvel ezelőtti hatálybalépése óta. A legtöbb ügy emberi mulasztásra visszavezethető munkahelyi vagy egészségügyi adatkezelési hiba.
Az Európai Unió adatvédelmi rendelete, amit GDPR-nak rövidítenek, egy teljes európai adatvédelmi reform egyik eleme. 2016 májusában lépett hatályba azért, hogy az adatkezelőknek, az adatvédelmi hatóságoknak legyen idejük felkészülni a rendelet alkalmazására.
Nagy változást az eredményezett, hogy részben új intézményeket is bevezetett, olyanokat, mint például az „adatvédelmi incidensek”, ezek kötelező bejelentése a hatóságokhoz, illetve az adatvédelmi hatásvizsgálat alkalmazása és adatvédelmi tájékoztatók elkészítése.
Hogy jellemzően milyen típusú és mennyi bejelentés érkezett az elmúlt időszakban, arról Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az InfoRádióban elmondta:
„Adatvédelmi incidensekről tavaly május 25. és idén május eleje között 385 bejelentést kaptak, ezek túlnyomó többsége igazolhatóan emberi mulasztásra vezethető vissza, például egy e-mailt nagyobb körnek küldtek el, mint akartak, elveszítettek adathordozókat, amiken személyes adatok vannak, de érik panaszok a munkahelyi e-mail-fiókok kezelését vagy akár az egészségügyi adatok kezelését is. Volt, aki nem kapta meg a másolatát bizonyos dokumentumoknak” – sorolta Péterfalvi Attila.
Az adatvédelmi bírság összege megemelkedett, a GDPR szerint a bírság összegének felső határa 20 millió euró, vagy az éves globális árbevétel 4 százaléka, illetve amelyik a magasabb összeg. Egyes mulasztásoknál 10 millió euró a büntetés.
A költségvetési szervek vonatkozásában megmaradt a korábbi 20 millió forintos felső határ, de – mint Péterfalvi Attila rámutatott – előbb-utóbb a büntetési tételeknek egységesülniük kell.
Ha egy adatfeldolgozónál történik az incidens, azonnal jelentenie kell.
„72 órán belül az adatvédelmi hatósághoz kell fordulni azzal, hogy mit tettek a helyzet orvoslására. Abban az esetben, ha magas az incidens kockázata, például különleges adatokat veszítettek el, akkor az érintetteket is tájékoztatni kell, illetve ha túl sok az érintett, akkor a nyilvánosságot is tájékoztatni kell, miközben azonnal meg kell kezdeni elhárítani az incidenst” – hangsúlyozta Péterfalvi Attila.
Az eredeti cikket az Infostart oldalán lehet elolvasni!