Nagy bírság jár a szabálytalan megfigyelésért
Ön is használ kamerát megfigyelésre? Akkor vigyázzon!
Akár több millió forintos bírságra is számíthatnak azok a videós megfigyelőrendszereket alkalmazó cégek és intézmények, amelyek nem ügyelnek a személyes adatok megfelelő kezelésére.
Az Európai Adatvédelmi Testület 2020 januári iránymutatásában a különböző vállalati és nyilvános videós megfigyelő rendszerek (például a CCTV-k) használata során világosssá teszi..
..hogyan biztosítható a személyes adatok jogszerű kezelése a hagyományos és intelligens videóeszközök alkalmazása esetén például irodaházakban, pénzintézeteknél, nagyobb munkáltatóknál vagy bevásárlóközpontokban.
A kamerák jogszabályokat sértő alkalmazása komoly bírságokkal járhat, ami több millió forint is lehet. Szabálytalan kamerás megfigyelés miatt a GDPR alapján az eddigi legmagasabb bírság Magyarországon 5 millió forint volt.
Hogyan feleljek meg?
A jogszerű adatkezelés feltétele, hogy a megfigyelés célját minden egyes kamerára nézve részletesen, írásban, konkrétan meg kell határozni. Mivel a GDPR arról híres, hogy nehéz megteremteni a megfelelő feltételeket, ezért még mindig túl sok a bírság Magyarországon is!
Nem tudja, hogy induljon el? Mi segítünk!
A jogalap nagyon sokszor a jogos érdeken alapul..
Elegendő jogalap lehet a kamerák alkalmazására, ha valaki áruházat nyit egy veszélyes környéken, az azonban már nem, ha az áruházi mosdó állapotának ellenőrzésére szerelnek fel kamerákat.
Biztos benne, hogy megfelelően kezeli a személyes adatokat cégénél?
Ne kockáztasson, kérjen professzionális segítséget!
Néhány fontos tudnivaló a megfigyelésről
A munkahelyi kamerás megfigyelés elsődleges célja általában a vagyonmegóvás, értékvédelem, illetőleg az emberi élet és testi épség védelme lehet.
Egy munkahelyen a kamerás megfigyelés csak nagyon szigorú korlátok között alkalmazható, és annak célja nem lehet a munkavállalók és tevékenységük megfigyelése vagy munkahelyi viselkedésük befolyásolása
A figyelmeztető jelzésnek jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában általános tájékoztatást kell adnia a tervezett adatkezelésről, annak okáról, az adatkezelő személyéről, az adatvédelmi tisztviselőről vagy felelősről, illetve az érintettek jogairól.
Mindig olyan megoldást kell keresni, amely a lehető legkevésbé avatkozik be a magánszférába, és a megfigyelés tényét és szükségességét időről időre felül kell vizsgálni.
A CCTV-k által megfigyelt vagy rögzített adatok sokszor a személyes adatok különleges kategóriái közé tartoznak, ezért kezelésük során a GDPR speciális, a különleges adatok kezelésére vonatkozó rendelkezései irányadók. Így például önmagában abból, hogy valaki belép a megfigyelés alatt álló területre, nem következik az, hogy a rá vonatkozó különleges adatokat nyilvánosságra is kívánja hozni, ezért ebben az esetben a vonatkozó speciális jogalap sem alkalmazható.
Comments are closed.