Folyamatosan kritizáljuk a cégeket a helytelen adatkezelés miatt, azonban egy friss felmérésből az derült ki, hogy mi sem figyelünk oda arra, hogy mit dobunk ki magunkról a kukába. A Fellowes szeméttelepen végzett kutatása arra világított rá, hogy másfél évvel a GDPR bevezetése után sokan még a saját személyes adataikat sem kezelik helyesen, noha az uniós előírás épp arra jogosít fel minket, hogy ezt bármikor, büntető szankciók mellett kérhessük számon a cégeken.
A Fellowes évek óta foglalkozik papíralapú adatvédelemmel, mert fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet a megfelelő adatkezelésre és az ehhez tartozó biztonságos iratmegsemmisítésre. 2013 óta folyamatosan kutatásokat végez a cégek és magánszemélyek adatkezelési szokásairól, amelyekből eddig is számos érdekes adatra derült fény. Megbízásból az Inspira Research végzett egy friss kutatást egy szeméttelepen, ahol 200 kg szelektíven gyűjtött papírhulladékot vizsgáltak át. Ebből 30,8 kg tartalmazott olyan szenzitív adatokat, amelyek visszaélésre lettek volna alkalmasak. 2015-ben, még a GDPR bevezetése előtt is végeztek ugyanilyen kutatást, akkor is hasonló eredmény született. Négy éve az átvizsgált szemétből 37 kg került megsemmisítés nélkül a kukába. A helyzet tehát nem változott lényegesen, ami annál is meglepőbb, mert 2018 májusa óta már a komoly szankciókkal járó GDPR-nak kell eleget tenniük a vállalatoknak.
Bár a környezetvédelmi szempontok vizsgálatára nem fókuszált a kutatás, az azért látszik, hogy még a szelektív gyűjtés is gondot jelent, gyakran okoz nehézséget, annak eldöntése, hogy mit, hova dobjunk. Ezért landolhatnak a papírok között MR és röntgenleletek például, nem beszélve azokról a személyes és érzékeny adatokról, ami ezekből kiderül a páciensről. De egyéb orvosi iratokat is felfedeztek a kutatók, ilyenek voltak azok a receptek, amelyeket nem váltottak ki. Ezekből az illető egész egészségügyi állapotára elég pontosan lehetett következtetni.
A teljes cikket a profitonline.hu oldalon lehet elolvasni!